Sokan úgy érzik, hogy segítséget kérni csak akkor indokolt, amikor a problémák már teljesen elhatalmasodtak, és egyedül szinte lehetetlennek tűnik továbbmenni. Mintha előbb mindent meg kellene próbálnunk, minden terhet egyedül kellene elviselnünk, és csak végső esetben fordulhatnánk valakihez.
A segítségkérést gyakran a gyengeséggel, a kudarccal vagy a kiszolgáltatottsággal azonosítjuk.
Pedig valójában éppen az ellenkezője igaz.
Segítséget kérni annak felismerése, hogy egy adott élethelyzetben egy külső, objektív nézőpont, egy biztonságos beszélgetés vagy megfelelő szakmai támogatás segíthet tisztábban látni. Ehhez önismeretre, őszinteségre és sokszor komoly bátorságra van szükség.
Mit jelent valójában segítséget kérni?
A segítségkérés nem azt jelenti, hogy feladjuk, átadjuk másnak az életünk irányítását, vagy nem vagyunk képesek önálló döntéseket hozni.
A valódi segítség nem veszi át helyettünk a felelősséget. Nem mondja meg, hogyan kellene élnünk, és nem hozza meg helyettünk a döntéseinket.
Egy jól megválasztott segítő kapcsolat abban támogat, hogy:
- tisztábban megértsük a saját helyzetünket;
- felismerjük, mi tart bennünket egy helyben;
- észrevegyük a rendelkezésünkre álló belső erőforrásokat;
- új nézőpontokat találjunk;
- olyan döntéseket hozzunk, amelyek valóban rólunk szólnak.
Segítséget kérni tehát nem az önállóság feladása, hanem annak tudatos felismerése, hogy bizonyos helyzetekben nem kell mindent egyedül megoldanunk.
Miért olyan nehéz kimondani, hogy segítségre van szükségem?
A segítségkérés döntése általában nem egyik napról a másikra születik meg. Gyakran hosszabb belső vívódás előzi meg.
Először talán csak azt érezzük, hogy valami nincs rendben. Feszültebbek, bizonytalanabbak vagy kimerültebbek vagyunk, de nehezen tudjuk megfogalmazni, pontosan mi okozza.
Később megjelenhetnek a kérdések:
Biztosan szükségem van segítségre?
Nem kellene ezt egyedül megoldanom?
Mások miért boldogulnak ezzel könnyebben?
Mit fognak gondolni rólam?
Mi történik, ha nem tudom pontosan elmondani, mi a problémám?
A segítségkérést nehezítheti a megfelelési kényszer, a szégyenérzet, a korábbi rossz tapasztalat, vagy az a meggyőződés, hogy az erős embernek mindig mindent egyedül kell megoldania.
Sokan olyan környezetben nőttünk fel, ahol a nehézségekről nem volt szokás beszélni. Azt tanultuk meg, hogy összeszorított foggal tovább kell menni, nem szabad panaszkodni, és nem mutathatjuk meg, ha bizonytalanok vagyunk.
Pedig a valódi erő sokszor éppen abban mutatkozik meg, hogy képesek vagyunk felismerni saját határainkat, és merünk élni a támogatás lehetőségével.
Nem kell pontosan tudnod, mi a probléma
Sokan azért halogatják a segítségkérést, mert úgy érzik, előbb pontosan meg kellene fogalmazniuk, mi nincs rendben.
Pedig gyakran éppen ez az egyik legnehezebb része az elakadásnak.
Lehet, hogy csak azt érzed:
- nem érzed jól magad a jelenlegi helyzetedben;
- ugyanazok a problémák ismétlődnek;
- nem tudod, hogyan tovább;
- nehezen hozol döntést;
- elfáradtál abban, hogy mindig erősnek kell lenned;
- folyamatos belső feszültséget tapasztalsz;
- valami megváltozott benned, de még nem érted pontosan, mi.
Nem kell kész válaszokkal érkezned.
Már annak kimondása is fontos első lépés lehet, hogy:
Valami nincs rendben.
Egy barátnak, családtagnak vagy szakembernek megfogalmazni a belső nehézséget önmagában is segíthet rendezni a gondolatokat. Nem kell azonnal tudnod, miért tartasz itt, mi okozta az elakadást, vagy milyen megoldásra lenne szükséged.
Elég lehet az első felismerés:
Nem szeretnék tovább egyedül maradni ezzel.
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy érdemes segítséget kérni?
Nincs egyetlen szabály arra, hogy mikor kell szakemberhez fordulni. Nem szükséges megvárni, amíg a helyzet elviselhetetlenné válik.
Érdemes lehet külső támogatást keresned, ha:
- hosszabb ideje ugyanazon a problémán gondolkodsz, de nem találsz kiutat;
- úgy érzed, elakadtál az életedben;
- nehezen hozol meg egy fontos döntést;
- folyamatos stresszt, túlterheltséget vagy kimerültséget tapasztalsz;
- ismétlődő konfliktusok nehezítik a kapcsolataidat;
- nehezen mondasz nemet vagy állsz ki önmagadért;
- elveszítetted a motivációdat vagy az irányt;
- gyakran mások elvárásai alapján döntesz;
- változás előtt állsz, de félsz elindulni;
- tudod, hogy valamin változtatni szeretnél, de nem látod a következő lépést;
- nem tudod eldönteni, hogy coachra, pszichológiai konzultációra vagy más szakemberre lenne szükséged.
A segítségkéréshez nem kell „elég nagy” problémával rendelkezned. Az is megfelelő ok lehet, ha szeretnéd jobban megérteni önmagadat, tisztábban látni egy helyzetet vagy tudatosabban meghozni egy döntést.
A segítség másik oldala
Érdemes egy másik szemszögből is megvizsgálni a segítség kérdését.
Mit érzünk akkor, amikor mi segítünk valakinek?
A legtöbben ilyenkor örömöt, együttérzést, elégedettséget vagy akár büszkeséget élünk meg. Jó érzés tudni, hogy a jelenlétünkkel, egy beszélgetéssel vagy akár egyetlen mondattal könnyebbé tehettük valaki napját.
A segítségnyújtás természetes emberi szükséglet. Kapcsolódást teremt, erősíti az empátiát és azt az érzést, hogy számítunk egymásnak.
Ha pedig segítséget adni ennyire természetes és értékes élmény, miért gondoljuk azt, hogy elfogadni valaki támogatását negatív dolog?
Talán azért, mert a segítség elfogadása sebezhetőséget kíván. Be kell ismernünk, hogy most egyedül nehezebb.
Ez azonban nem gyengeség, hanem őszinteség önmagunkkal szemben.
Az életben az adás és az elfogadás egyensúlya az emberi kapcsolatok természetes része. Mindannyian kerülünk olyan helyzetbe, amikor mi nyújtunk támaszt másoknak, és olyanba is, amikor nekünk van szükségünk egy segítő kézre.
Miért lehet értékes egy külső nézőpont?
Amikor hosszabb ideje ugyanabban a nehéz élethelyzetben vagy problémában élünk, könnyen beszűkülhet a gondolkodásunk.
Az érzelmeink, a félelmeink, a korábbi tapasztalataink vagy a megszokott reakcióink olyan körforgásban tarthatnak bennünket, amelyből egyedül nehéz kilépni.
Egy külső nézőpont nem azért értékes, mert valaki jobban ismeri az életünket nálunk.
Hanem azért, mert képes olyan összefüggésekre rávilágítani, amelyeket belülről már nehéz észrevenni.
Egy segítő beszélgetés során lehetőség nyílhat arra, hogy lassíts, átgondold a helyzetedet, és más szemszögből is megvizsgáld azt, ami eddig megoldhatatlannak tűnt.
A valódi segítség nem kész válaszokat ad.
Abban támogat, hogy közelebb kerülj a saját válaszaidhoz.
Mi történhet, ha sokáig elnyomjuk a problémáinkat?
Sokszor megpróbálunk nem foglalkozni azzal, ami bánt, nyomaszt vagy bizonytalanságot okoz. Azt reméljük, hogy idővel magától elmúlik, vagy egyszerűen nincs időnk megállni és figyelni arra, mi történik bennünk.
Az elnyomott nehézségek azonban gyakran más formában jelennek meg.
Lehetünk feszültebbek, ingerlékenyebbek vagy türelmetlenebbek. Magunkat ostorozhatjuk, másokat hibáztathatunk, vagy újra és újra ugyanazokat a köröket futhatjuk.
Ez nem azért történik, mert velünk valami baj lenne.
Hanem azért, mert a megoldatlan helyzet továbbra is hatással van ránk.
A változás első lépése gyakran nem a megoldás azonnali megtalálása, hanem annak elismerése, hogy érdemes lenne figyelmet fordítani arra, ami bennünk zajlik.
Milyen segítségre van szükségem?
A segítségkeresés egyik legnagyobb bizonytalansága, hogy sokan nem tudják, kihez érdemes fordulniuk.
Coachra van szükségem?
Pszichológiai konzultáció segíthetne?
Pszichológust vagy más szakembert kellene keresnem?
Nem kell ezt előre egyedül eldöntened.
A felelős segítségnyújtás része annak közös feltárása, hogy milyen jellegű és mélységű támogatás illeszkedik leginkább a helyzetedhez.
Előfordulhat, hogy coaching vagy pszichológiai konzultáció keretében megkezdhető a közös munka. Más esetben pszichológus, pszichiáter, terapeuta, mediátor vagy más szakember bevonása lehet indokolt.
A megfelelő segítség nem feltétlenül az, amelyik a legnépszerűbb vagy amelyet valaki más ajánlott.
Hanem az, amelyik a te élethelyzetedhez, szükségleteidhez és lehetőségeidhez illeszkedik.
A Megoldáskapocs mint a segítségkeresés első állomása
A Megoldáskapocs azért született, mert hiszek abban, hogy minden ember, minden élethelyzet és minden elakadás egyedi.
Nem egy előre kiválasztott módszerből indulunk ki. Elsőként közösen azt vizsgáljuk meg:
- mi történik most az életedben;
- miben érzed az elakadást;
- mire lenne leginkább szükséged;
- milyen támogatási forma szolgálhatja valóban az érdekeidet.
Ha coachinggal vagy pszichológiai konzultációval tudok segíteni, a közös munka megkezdődhet.
Ha úgy látom, hogy más szakember kompetenciájára van szükség, ezt őszintén és felelősen jelzem, és segítek megtalálni a megfelelő irányt.
A cél nem az, hogy mindenáron nálam maradj.
Hanem az, hogy azt a támogatást kapd, amely valóban előrevihet.
Olyan biztonságos, elfogadó és ítélkezésmentes teret szeretnék biztosítani számodra, ahol lehetőséged nyílik tisztábban látni a helyzetedet, felismerni a belső erőforrásaidat, és meghozni azokat a döntéseket, amelyek valóban rólad szólnak.
Segítséget kérni nem a gyengeség jele
Időnként mindannyiunknak szükségünk lehet valakire, aki mellett könnyebb tisztábban látni.
Valakire, aki nem ítélkezik, nem mondja meg, mit kellene tennünk, hanem figyelemmel, kérdésekkel és szakmai eszközökkel támogat bennünket.
Segítséget kérni nem a gyengeség jele.
Hanem annak a bátorsága, hogy felismerjük:
Nem kell mindent egyedül megoldanunk.
Nem tudod pontosan megfogalmazni, miben van szükséged segítségre?
Nem kell kész válaszokkal érkezned. Elég, ha azt érzed, hogy valami nincs rendben, elakadtál, vagy szeretnél tisztábban látni egy élethelyzetben.
Az első, 30 perces online konzultáció díjmentes és kötelezettségmentes. Röviden áttekintjük a helyzetedet, és közösen megnézzük, tudok-e segíteni, vagy más szakember jelenti számodra a megfelelő irányt.
